Az emberek hajlamosak nem észrevenni, ha nem kapnak levegőt az orrukon. Én is sokszor reggelente nem értettem, miért van diszkomfort-érzetem, amíg rájöttem, hogy alvás közben a szobám összes portigrise az orromba költözött. Ha beteg voltam vagy szimplán taknyos, az orrkanna használata után szív- és nyálkahártyamelengető érzés újra két orrjáraton lélegezni.
Elsőre kicsit ijesztőnek tűnhet az operáció. Nekem három alkalom kellett, amíg eltaláltam a megfelelő szöget, és igen, az a három alkalom nem volt kellemes élmény. De megéri megtanulni!
Kell:
- orrkanna, vagyis neti pot
- egy bögre (tisztított) langyos víz
- 1 tk só bele - így nem fogja marni a nyálkahártyát, hidd el (én kipróbáltam simán is, hát...)
A művelet:
- a megfelelő pozíció felvétele. Én itt hibáztam, eleinte nagyon beledőltem, szinte vízszintes törzzsel, nagyon elfordított fejjel. Nem kell ráizgulni, tök kényelmesen, kicsit a mosdó fölé hajolva is megy.
- sós vízzel telt orrkanna csövét feldugni az egyik nózilyukba (csak finoman)
- nyisd ki a szádat (itt se kell kiakasztani az állkapcsodat), a továbbiakban ezen keresztül lélegezz
- fordítsd oldalra a fejed, döntsd meg a kannát, becsurog a víz az orrjáratba
- és láss csodát, kicsorog a másik orrjáraton!
- ism. a másik oldalra
Fújás (ez nem annyira undi, mint ahogy először gondolnád):
- előredőlt testhelyzet
- próbáld hasfalból kipréselni a levegőt
- egyik, másik orrlyukat befogva fújtass (bele a zsepibe azért, legyél kulturált)
Ha nem jól fújod ki, ne lepődj meg, ha cipőfűzőkötésnél sós vízesés tör elő az orrodból.
És végül:
- érezd a balzsamosan parfümös levegőt az szaglóhámjaidon (vagy a szmogszagot felerősítve)
iszonyú jó ez a blog!
VálaszTörlésköszönöm sajttestvérem!
VálaszTörlés